gyöngyös késsel faragott szavad
lágy ajkad gömböly
fényérõl pattanó
mély esküt fakaszt:
ennyi az enyém.

vékony nyak hátán
szõke szálba szakadt
mézvirág lehelet
mint éles szellõ
eltakar.

bársony-borult édes sóhaj, s ujjad
torkomon elsiklik puhán.
csipõs lánggal
vállam mögött
pillantásod

átesik, s tūszúrás mosolyod
búzavirágkék hajnalon
beleolvad szívverésem
görbe-szép dalába
belebotlik arcomnak
rózsa-vér pírjába

majd pókhálóként édes csókkal
selyem-puhán borítja
vad csillagfény lelkedet
búzavirágkék szemedet
búzavirágkék szívemet.

hajnal

Your Animal Heart

shoreparty:

motherground:

Hidden in the woods—a mask 
for Halloween, a mask 

for winter. We slip into our holiday 
frocks, never shedding a single 

article or appendage. Soon 
we grow, overgrow, tangled 

& wild, weary & wistful—
fear holds a small knife to the tubes

of your throat. I’m powerless. 
I can only save myself. 

Please, love, don’t swallow 
your questions. Let’s drink the forest

& forget the animals, 
the brambles stuck infinitely 

in their soles. Hawks are hawkish. 
Eels squirm. You can’t remember

the urge that brought us 
together, or forget the urge 

that’s pulling you away: our ragged 
arms, the sick, suckling meat 

of our hearts. Before you discard 
your mask, go & ruin the game 

for all future players.
Don’t break my body, break it free.

— tory adkisson

hi i sometimes watch you

do you now, darling? and what do you see?